Boldogságprogram

Fenntartható boldogság

4. számú napközis csoport

A tanév utolsó témája a fenntartható boldogság volt.

Felidéztük, hogy a korábbi boldogságórákon miről beszélgettünk. Gondolattérkép formájában összegyűjtöttük azokat a boldogságérzést okozó tevékenységeket, melyek a mindennapi életünket szebbé teszik és segítenek a stressz, a szorongás leküzdésében. Ezekhez a tevékenységekhez fordulhatnak a gyerekek és kapaszkodót jelenthetnek számukra nehézség esetén.

Értékelték a gyerekek önmagukat, egymást a tanév során elvégzett feladataik és munkájuk alapján.

A foglalkozás végén meghallgattuk a hónap dalát.

1. számú napközis csoport

A júniusi boldogságóra témája: a fenntartható boldogság volt.

Az 1. napközis csoportban, bevezetéseként meghallgattuk a hónap dalát és körbe rendeződve, egymás kezét fogva énekeltük a dal szövegét: „tégy csodát”, „jobb veled a világ”. Amikor már bemelegítettünk, egy vidám együtt mozgós dallal folytattuk a boldogság órát, mindenki mosolyogva rázta a kezét, a lábát és a vállát a dal szövegére. A koranyári meleg ellenére fergeteges jókedv és nevetés lett az együttmozgás és éneklés eredménye.

Pihenésként megbeszéltük, mennyire fontos, hogy fenntartsuk a boldogságot, az örömöt az életünkben, hogy minden apróságnak is tudjunk örülni és átbeszéltük, mennyi fontos dologról beszéltünk az idei évben, a boldogságórák keretében.

A nyári szünet öröme mindig magában hordozza az elválást is a vakáció idejére, ezért jókívánság képeslapokat készítettek a gyerekek egymásnak. Kis papírokra írtuk a csoporttagok neveit, és mindenki kihúzta egy társát, akinek szép és kedves dolgokat írhatott, rajzolhatott a képeslapjára. Magam is meglepődtem mennyire komolyan vették a gyerekek a feladatot és nagy szeretettel, gondossággal készítették a jókívánságokat egymásnak, majd az átadás is nagyon személyesre sikerült. Mindenki kíváncsian olvasta, silabizálta, őrizte, a neki szánt jókívánságot és a nap végén haza is vitték a gyerekek.

A témakör lezárásaként, egy vakáció feliratú színezőt készítettek el a gyerekek, amelyeket a tanteremben helyeztünk ki dekorációként, valamint megbeszéltük, hogy mindenki nagyon körültekintően játszik, közlekedik a nyári szünetben, hogy kipihenten és egészségesen folytathassuk a boldogság órákat szeptembertől.

Testmozgás hónapja

4.számú napközis csoport:

A boldogságóra havi témájának feldolgozása három foglalkozáson aktívan, sok testmozgással és kreatív tevékenységgel történt.

Megbeszéltük a sportágakat és azok jellemzőit, majd a tanulók kedvenc sportjukról tetszőleges technikával rajzot készítettek. Gondolattérkép formájában összegyűjtöttük a testmozgás előnyeit, az egészségre gyakorolt pozitív hatásait.

A gyerekek saját kérésükre sorversenyen vettek részt. A csapatjáték végére stressz szintjük csökkent és egymás biztatásával önbizalmuk nőtt. Az egészséges életmódra nevelés jegyében labdavezetéssel, célba dobással, babzsákkal való egyensúlyozással, egyéni és páros feladatokkal telt el a foglalkozás.

4. számú napközis csoport:

A boldogságóra havi mottója – „A megbocsátás egy önmagunknak szóló ajándék.” – indította a beszélgetést a foglalkozáson. Megbeszéltük, hogy miért fontos a megbocsátás, milyen pozitív hatásai vannak a sérelmek elengedésének. Saját életünkből vett példákkal szemléltettük a harag és a düh káros hatásait.

A gyerekek elkészítették saját megbocsátás levelüket, amiből összeállt a megbocsátás fája.

Összegyűjtöttük azokat a kifejezéseket, melyekkel elkövetett hibáinkat jóvá tehetjük.

A foglalkozást a hónap dalának meghallgatásával zártam.

Óvodai csoport:

„A morgós medve és a szorgos méhecske” című mesének történetét síkbábok segítségével ismerték meg a gyermekek. Beszélgettünk arról, hogy a morgósmedve hogyan érezhette magát, milyen lehetett a kapcsolata az erdei állatokkal. Párhuzamba állítottuk a saját maguk által már megélt negatív érzelmi állapotokkal (duzzogás, rosszkedv, elégedetlenség).Megoldási lehetőségeket gyűjtöttünk a negatív érzések feloldására. Levontuk a tanulságot: ahogy viszonyulunk másokhoz, úgy fognak velünk szemben viselkedni.

A mesét újból elmeséltük ki-ki a választott szereplő bőrébe bújva.

A foglalkozást a „fal eltolás” stresszoldó gyakorlattal kezdtük. Három alkalommal 10 másodpercig úgy tettünk, mintha teljes erőből tolnánk a falat. Minden izmunk megfeszült, majd elernyedt. Ez a progresszív relaxáció alapja. Az ellazulás folyamatát automatikusan beindítja az agyban.

Megbeszéltük a megküzdés fogalmát és a megküzdési módszereket, melyekkel a stresszhelyzetekből ki tudunk lépni,illetve azokat meg tudjuk oldani. A közösen összegyűjtött stresszoldási módokat a gyerekek csoportmunkában plakátot készítettek, majd képeket gyűjtöttek a témához.Szófelhőt készítettek csoportmunkában.

Elolvastuk a havi témához kapcsolódó történetet és megfogalmaztuk a tanulságot.

Meghallgattuk a hónap dalát.

Figura Tünde, napközis nevelő

A február hónap boldogságórájának témája a megküzdési stratégiák voltak. Az 1-2. osztályosokkal sűrűn előkerül a testnevelés órákon ez a téma, hiszen előfordul, hogy egy-egy tanuló kezdetben bátortalankodva vág bele az új feladatba, majd félelmét leküzdve teljesíti azt, újabb sikereket elérve.
A közösség nagyon jól összekovácsolódott, az elfogadásra törekszünk, ez különösen összefonódott a mozgásos tevékenységekkel, hiszen a gyermekek készségesen segítik mozgásában akadályozott társukat.

A megküzdési stratégiák hónapjában a fogyatékossággal élő sportolók – parasportolók – kerültek a középpontba, hiszen február 22. a Magyar Parasport Napja. A tanulókkal beszélgettünk a különféle fogyatékossági típusokról, majd játékos feladatok kapcsán kipróbálhatták, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy látássérült embernek a mindennapokban.

1. játék:
A tanulók körben helyezkedtek el. A bekötött szemű gyermek a kör közepén áll. Körben a gyermekek egy kulcscsomót adogatnak körbe nagyon óvatosan, halkan. A kör közepén álló személynek a hallására kell hagyatkozni, hogy kitalálja, hogy éppen merre jár a kulcscsomó.

2. játék:
Páros játék
Egy tanuló szemét bekötjük, majd a pályán 3 babzsákot helyezünk el szétszórva. A bekötött szemű tanuló kap egy segítő társat, aki csörgeti a kulcscsomót a babzsákok irányába. Így a kulcsok csörgése segíti a tanulót a babzsákok megtalálásában, a tájékozódásban.3. játék:
Taktilis érzékelés
A tanulók bekötött szemmel választanak egy nagy kosárból gyümölcsöket és zöldségeket. Ezeket tapintás útján kell azonosítaniuk.A boldogságóra hihetetlenül jó hangulatban telt, a gyermekek megfogalmazták, hogy milyen nehézségekkel kellett megbirkózniuk a feladatok elvégzése közben, milyen érzéseket váltott ki belőlük az, hogy nem láthattak semmit.

Célok kitűzése és elérése – 4. számú napközis csoport

A malomkörzés testmozgás alapú relaxációs gyakorlat után a „bizalmi dőlés” bizalomjátékkal a csoporton belüli bizalmat akartuk erősíteni.

Megbeszéltük a tanulók egyéni és a közösség csoportos közeli, távoli céljait.  Nagy csomagolópapíron elkészítették a gyerekek a fontosabb célokat tartalmazó labirintust.

A kézikönyv által ajánlott kép elemzésekor felhívtam a figyelmet a kitartó és a szorgalmas munkára a célok elérése érdekében.

Két másik foglalkozáson Az ifjú angyal és a Segíts rajtam! című történetek elolvasása, feldolgozása alkalmat adott az alaposabb, mélyebb beszélgetésre:

-Reálisak a céljaim? Hitelesek a céljaim?

-Mit kell tennem, hogy elérjem a céljaimat?

-Hogy tudom megvalósítani a kitűzött célokat?

-Szükséges-e olykor a céljaink felülvizsgálata és módosítása?

-Kik segíthetnek a céljaink megvalósításában?

-Miben tudnak mások segíteni a célok megvalósításában?

A hónap dalát meghallgattuk és közben relaxáltunk.

Figura Tünde napközis nevelő

Boldogító jócselekedetek – 4. számú napközis csoport

A hónap témája a boldogító jócselekedetek.„Az égig érő fa vagyok, megnövök …” mozgásalapú relaxációs gyakorlattal nyugodt, békés állapotba kerültek a gyerekek. A hónap dalának meghallgatása tovább fokozta a nyugalmi helyzet kialakulását.A foglalkozást beszélgetéssel kezdtük: Mi számít jócselekedetnek? Miért boldogítanak a jócselekedetek? Gyűjtsünk jótetteket!

Az adventi készülődés és a karácsonyi ünnepkörre való hangolódás jegyében elkészítették a gyerekek közösen az adventi jócselekedet naptárat. Olyan jócselekedeteket javasoltak a hónap adott napjára, melyek fokozzák a szeretet, a kedvesség, az összetartozás érzését és, amelyeket be is tudnak tartani. Így születtek ezek a jótettek:

• Segítek anyukámnak a takarításban.
• Felmosom a konyhát.
• Elmegyek a boltba kenyérért.
• Kiviszem a szemetet.
• A buszon átadom a helyem az idős embereknek.
• Elkészítem a testvérem reggelijét.
• Segítek apukámnak fát vágni.
• Összepakolom a szobámat.
• Kedves leszek az osztálytársammal ezen a napon.
• Segítek egy osztálytársamnak a házi feladatban.
• Nem veszekszem ma senkivel.
• Megvigasztalom egy osztálytársam vagy egy ismerősöm.
• Nagyon udvarias leszek ma. Pl. előre engedek valakit az ajtónál.
• Ma megdicsérem egy ismerősöm, egy osztálytársam.

Egy nagy csomagolópapírra rajzolták és írták a gyerekek a jótetteket, melyekkel örömet kívántak okozni családjuknak, osztálytársaiknak, ismerőseiknek. Az elkészült kalendáriumot kitettük a tanterem falára. Emlékeztetve magunkat az az napi jócselekedetre.

A következő napon felolvastam a gyerekeknek a kézikönyvben található történetet. Mindig kérik a történet felolvasását és megbeszélését. A tanulságot ők maguk fogalmazták meg.

Figura Tünde , napközis nevelő

Óvodásaink szocializációjának egyik célja a társakkal, felnőttekkel való pozitív kapcsolat kialakítása. A kívánatos eredmény eléréséhez szükséges – a születés által determinált temperamentum mellett – az érzelmi intelligencia minél magasabb szintre emelése, mely tanulható, fejleszthető képesség. A saját, majd mások érzelmeinek felismerése, azonosítása, megnevezése, szabályozása folyamatos tanulás. A mindennapok egyik célkitűzése egy elfogadó, szeretetteli légkör megteremtése, melynek ők is aktív részesei. Adni és kapni ugyanolyan öröm, melynek megtapasztalására a december különösen alkalmas. „Legyünk angyalkák, akik segítik, megajándékozzák a környezetüket!” Az ajándék lehet egy ölelés, udvarias gesztus, vigasztaló szó, barátságos kommunikáció, játékeszköz átadása, segítségnyújtás, stb. Az elkészített, és a csoportszobában kiakasztott angyalkák juttatják eszükbe nap, mint nap az éppen adódó lehetőségek kihasználását. Az otthoni karácsonyfára felakasztva pedig a családtagok felé áramló, tevékenységgel is kifejezett szeretetkinyilvánításának szimbolikájává válhat.

Milyen kapcsolataink vannak? Miért fontosak számunkra ezek a kapcsolatok? kérdésekkel kezdtem a hónap témájának feldolgozását. A beszélgetés során a kapcsolatok értékeire, pozitív hatásaira is rámutattam.

A kézikönyvben található táblázatot kitöltötték a gyerekek, majd a Görög mese a barátságról című történetet dolgoztuk fel. A tanmese tanulsága különösen kézzel fogható volt a gyerekeknek, hiszen elég gyakran szembesülnek azzal, hogy vagy ők mondanak negatív állításokat társaikkról vagy róluk mondanak féligazságokat mások.

A közösséghez tartozás szemléltetéseként elkészítették a tanulók a kezük lenyomatának segítségével a csoport tablóját. A különböző színek a személyiségek sokszínűségét, különbözőségét érzékeltették.

A foglalkozás zárásaként meghallgattuk a hónap dalát.

Óvodás gyermekeink legfontosabb érzelmi biztonságot nyújtó közege a család. Lehetőség nyílik az érzelmi kötődés kifejezésének egyik módjára a szülők és a testvérek felé.  Az ajándékba rajzolt, színezett „alkotásokat” a nap végén a gyermekek igény szerint hazavihetik, és átadhatják szeretteiknek.

Az óvodában az egyik hangsúlyos cél a közösségbe való beilleszkedés, kortárs kapcsolatok kialakulása. A játéktevékenység erre számos lehetőséget biztosít.  Az együtt játszás során barátság alakulhat ki, ami bővíti a családon kívüli társas kapcsolatok körét.

A hála gyakorlása 7.-8. osztály:

A boldogságóra szeptember havi témáját a hála világnapjának megünneplésével kapcsoltam össze.

A hónap dalát meghallgatva a ráhangolódást segítette a relaxációs gyakorlat is.

A hála szó értelmezését követően gondolattérképet készítettünk. A gyerekekkel összegyűjtöttük azokat a dolgokat, amelyekért hálásak lehetünk és fel is írták a táblára. Hangosan elolvastuk az Egy pohár tej című igaz történetet. Könnyen megértették a gyerekek az elbeszélés mondanivalóját. Nagyon tetszett nekik és nehézség nélkül azonosultak a főszereplővel. A drámajáték segítségével eljátszották a főbb mozzanatokat. A hálafa elkészítésében mindenki  aktívan részt vett. A levelek kiszínezését és nyírását követően ráírták, hogy ki miért ad a személyes életében hálát. A fa és a levelek ragasztását csoportmunkában oldották meg.

A foglalkozást a hónap dalának meghallgatásával zártam.

A hála gyakorlása 1.-2. osztály:

Elsős és második osztályos kisdiákjaimmal, a szeptemberi napközis foglalkozáson megbeszéltük a Boldogságórák célját, kereteit, gyakoriságát.
A bevezető beszélgetésben megosztottuk egymással, a hálával kapcsolatos gondolatainkat, saját tapasztalatainkat.

Körbe állva meghallgattuk a hónap dalát, közben szép, őszi fákká alakultunk a mesebeli kerekerdőben, melyek hálásan integettek a napocska és a felhők felé.

A közelgő népmese világnapjához kötődően egy bábjátékot játszottunk, amelyben a szegény ember, a szegény asszony a szép leány, a sárkány, a gonosz boszorkány és megannyi fontos szereplő alakította a mese fonalát és a fináléban megjelent a szívből jövő hála. A színes, fordulatokban bővelkedő bábjátékot a gyermekek nagyon élvezték.

A foglalkozás zárásaként ismét meghallgattuk és együtt énekeltük a hónap dalát és egy izgalmas ülő, fekvő gördeszka versennyel zártuk a programot.

. Az 1-2. osztályos tanulókkal kezdjük kialakítani a kis közösségünket. A testnevelés órák során mindig arra törekszem, hogy megtapasztalják a mozgás örömét, egy biztonságos, vidám légkör kialakításával. Sokáig gondolkoztam, hogyan vezethetném be és szemléltethetném a leginkább ezt, a számukra elvont fogalmat, hogy „hála”. Majd végül úgy alakult, hogy ők mutatták meg nekem, szavak nélkül.
A csoport összevontan működik, 1. és 2. osztályos tanulókkal, így nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy legyünk türelmesek egymással szemben, segítsük a másikat, figyeljünk a kisebbekre, stb. Az osztályban tanuló egyik kisfiú mozgásában korlátozott, azonban mindig rendkívül jó kedélyű és szívesen tölti az időt a többiekkel. A kisfiút az első pillanattól fogva elfogadták a többiek. Sokat törtem a fejem, hogyan tudnék olyan feladatokat összeállítani a testnevelés órákon, amelyeket mind mozgásukban ép gyermekek, mind pedig a mozgásában akadályozott tanuló végre tudnak hajtani, EGYÜTT.
Így alakult végül, hogy M. mutatta be a többieknek a sorverseny egy feladatát, ahol végig kellett mászni a pályán. M. arcára hatalmas mosoly ült ki, amikor ezt meghallotta, szemei pedig csillogtak. A sorban álló tanulók hangosan biztatták társukat. A feladat bemutatását követően többen jelentkeztek, hogy szeretnének társukkal versenyezni. Így is lett, a vetélkedő véghajrájában mindenki tapssal biztatta M.-t, aki végül hihetetlen győzelmet aratott… Örömet szerezni egy társunknak, látni az arcán, mennyire sokat jelent ez neki: nekünk ezt jelenti a HÁLA.

Boldogság óra 1.-2. osztály: május

A májusi boldogságóra témája: a Testmozgás gyakorlása volt.

Bevezetéseként meghallgattuk a hónap dalát és megbeszéltük miért is jó mozogni, mi szükséges ahhoz, hogy izmaink, csontrendszerünk egészséges legyen és öröm legyen számunkra a mozgás. Példákat gyűjtöttünk, hogy milyen egészséges szokások segítenek, mely ételek segítik a testünk jó kondícióját, és melyeket szükséges elkerülni, az egészségünk megtartása érdekében. Azt is megbeszéltük, az okos tányér segítségével, hogyan válogassuk össze ételeinket, hogy erős, sportos testet építhessünk felnőtt korunkra. Megvitattuk az egészségünkre káros szokások kerülésének fontosságát.

A foglalkozás további részében a játszóudvaron vidám labdajátékokkal, páros és csoportos sporttevékenységekkel tapasztaltuk meg a testmozgás örömét.

Balogné Dévai Katain napközis nevelő

Testmozgás

A hónap témája a testmozgás volt.

Megbeszéltük a sport és a mozgás fontosságát. A gyerekeknek alapos ismereteik voltak a testnevelés tanár bácsiknak köszönhetően a mozgás szervezett formáiról.

A gyerekek nagyon élvezték a zsinórlabda csapatversenyt.

Figura Tünde

napközis nevelő

A hónap témáját összekapcsoltam a húsvéti ünnepkör mondanivalójával. Ellátogattunk a katolikus templomba, ahol a hitoktató beszélgetett a gyerekekkel személyes példákat kiemelve a jézusi magatartást követendő viselkedésről.

Ezt követően az első gyerekek közti konfliktusnál beszélgetés formájában előkerült a megbocsátás, mint érték. Saját életünkből példákat gyűjtöttünk:

• Milyen volt, amikor megbántottunk valakit vagy minket bántottak meg?
• Hogyan bocsájtottál meg?
• Hogyan kértél bocsánatot?
• Hogy érezted magad a bocsánatkérés után?
• Hogy érezted magad, amikor bocsánatot kértek tőled?
• Miért bocsátottál meg?
• Miért bocsátottak meg neked?

Mondatokat egészítettünk ki:

• Sajnálom, hogy …
• Bocsánatot kérek, mert…
• Sajnálom, hogy …
• Szeretlek, mert…

A négy varázsszóból egyedi kártyákat készítettek a gyerekek, majd a foglalkozást közös kézfogással zártuk, amivel azt akartuk kifejezni, hogy kölcsönösen elfogadjuk társainkat és megbocsátunk egymásnak.

A foglalkozás végén a hónap dalát meghallgattuk.

Figura Tünde

napközis nevelő

Boldogság óra április

Napközi 1. csoport:

A megbocsátás gyakorlása

Elsős és másodikos kisdiákjaimmal az áprilisi foglalkozás kezdetén meghallgattuk a hónap dalát és közös énekléssel, tapsolással hangolódtunk a hónap témájára.

A foglalkozás következő részében a megbeszéltük, hogy miként fejleszti a megbocsátás a személyiségünket, hogyan leszünk tőle nyugodtabbak és boldogabbak. Mennyire fontos, hogy a családunkban és az iskolában is, hogy megbánjuk és megbocsájtsuk egymásnak, ha meggondolatlanul cselekedtünk. A megbocsátásunk mindig szeretetből fakad.

Az „elfújta a szél” gyakorlatban elképzeltük, milyen felhős, borús a hangulatunk, ha haragszunk, ezért gyorsan széllé változtunk. Újságpapír darabokból formált felhőket igyekeztünk magunk elől elfújni, az asztalon elhelyezett, színes karikákba. A lelkes szélfújás, gyorsan vidámságot csalt a csapat arcára.

A következő játékban az iskolaudvar egy napsütötte falán, „árnyjátékot” játszottunk. A gyerekek párokat alakítottak és rövid, konfliktus utáni megbocsátás jeleneteket adtak elő. Összeakasztott ujjaikkal eljátszották az árnyak, az iskolánkban szokásos:

„Béke, béke, barátság,

Mi volt ez a szamárság?” -szövegű kibékülő versikét is.

A következő feladatban elkészítettük a közös „Megbocsátás mezőnket”, lelkesen rajzoltak a fiúk és a lányok. Jókat kacagtak a közös rajzon kialakult furcsaságokon.

A foglalkozás befejezéseként az udvaron vidám labdajátékkal lazítottunk.

Balogné Dévai Katalin – napközis nevelő